szerző: Soósné Mércse Sarolta

Zömében saját készítésű díszek kerültek fel a fára, melyeket foglalkozásokon nagyon nagy szeretettel alkottak lakóink több alkalommal. A papírból készült angyalkák szépen kiemelik a karácsonyfa valódi jelentését.




Izgatottan, örömmel, egymást segítve mától díszeiben pompázik a fenyőnk, hogy minél tovább gyönyörködhessenek benne időseink.

szerző: Soósné Mércse Sarolta

Születésnapját ünnepelte szerető családja körében Balogh Attiláné Laura néni. Törékeny termetének is köszönhető talán hogy nem látszik a 87 esztendeje.




Nagyon szerethető néni aki minden foglalkozás aktív résztvevője is . Kívánunk nagyon jó egészséget és aktív napokat továbbra is Drága Laura néninek!

szerző: Soósné Mércse Sarolta

Reggel már ébresztőnél igazi mosolyt csaltunk lakóink arcára, hiszen Mikulásokként köszöntünk be hozzájuk. Nagyon nagyon örült mindenki, volt aki azt mondta: Köszönöm a figyelmet és a szeretetet amit adtok nekünk.Hát, nagyon jól esett mindannyiunknak!



Később a csomagokat is megkapta mindenki,melyeket Télapó anyó és a Krampusz osztott szét Időseink és a dolgozók között, amit ezúton is nagyon köszönünk. Annyira jó volt ezt a fajta örömöt is látni az arcokon!

szerző: Soósné Mércse Sarolta

A közelgő karácsonyi ünnepekre készülve zajlanak a foglalkozások. Angyalkák,csillagok,fenyők , ajtó és ablak dekorációk papírból,fonálból készülnek, hogy szebbé,ünnepivé varázsoljuk az intézményt.



Mindenki lelkesen ügyeskedik, közben a régmúlt idők karácsonyaira emlékeznek, amik olykor egészen gyerekkorig nyúlnak vissza, mikor még önfeledten öltöztették a karácsonyfát.. Aztán vidám, zenés tornával zárjuk a délelőttöt.

szerző: Soósné Mércse Sarolta

Az elmúlt hetekben nagy hangsúlyt fektettünk mások elfogadására,a kölcsönös figyelemre, a közös beszélgetésekre, a lakótársak megismerésére. Együtt, egymást segítve türelemmel, tisztelettel "dolgoztak" a lakók. A nagy beszélgetések során őszinte, együttérző gondolatokat, történetek fogalmazódtak meg, melyek érezhetően közelebb hozta még a másként gondolkodókat is egymáshoz.



A közösségben is bátran, sugárzó arccal meséltek gyerekkorukról, pedig nem volt mindegyiküknek mesébe illő, mégis megtalálta mindenki benne a jót. Szeretik az effajta nyitott beszélgetéseket, melyeket minden szerdán zajlik és amelyet mindig egy nagy tornával és vagy tánccal zárunk ami méginkább feltölt mindenkit egy kis másfajta energiával.
Nagyon élvezetes közöttük lenni, látni, hogy ha csak néhány órára is,de felszabadulnak a mindennapi, megszokott ritmus alól.